Zöldfaegészségház
Alvászavar szakrendelés

2600, Vác, Zöldfa u. 5.
Bejelentkezés: 06-70-222-8766

Zöldfaegészségház, Internetes bejelentkezés
Alvászavar
Inszomnia típusai
 
Átmeneti inszomnia:
Abban az esetben, amikor az álmatlanság egy-két alkalommal lép fel, de semmiképp nem tart hónapokig, a betegség átmeneti típusáról beszélünk. Az ilyen átmeneti zavar meglehetősen gyakori, és leginkább a stresszes helyzetek idézik elő, mint a családi, munkahelyi problémák, valamilyen súlyos trauma átélése, vagy egy nyaralás alkalmával az időzónák átutazása (Jet Leg). Ugyanilyen átmeneti alvászavart okozhat a megerőltető szellemi vagy fizikai tevékenység végzése, koffeintartalmú italok (kávé, tea) fogyasztása, vagy a cigarettázás a lefekvés előtti órákban.

Rövid távú inszomnia:

Olyan életszakaszokban, amikor valamilyen, stresszt kiváltó változás lép fel életünkben - pl egy új munkahely, családi gondok -, okozhat néhány hétig is tartó nyugtalan alvást. Ebben az esetben, amint megtörténik az alkalmazkodás az új helyzethez, az alvás is normalizálódik.

Krónikus inszomnia:
Legalább három hónapig folyamatosan, tehát szinte minden éjjel visszatérő alvászavart jelent Ez a betegség leggyakrabban valamilyen más egészségügyi problémának a kísérője pl. alvásfüggő légzészavarok (horkolás), alvásfüggő mozgászavarok, mozgásszervi, reumatológiai betegségek, szívbetegség.

Elsődleges vagy pszichofiziológiai inszomnia:
Sokan azonban önmagában előforduló, tehát nem egy másik betegség kísérőjeként megjelenő ún. "elsődleges inszomniában" szenvednek, ami egy a normálisnál feszültebb idegállapottal jár együtt. Náluk megfigyelhető, hogy erősebb bizonyos hormonok elválasztása (azaz termelése), hogy magasabb a testhőmérsékletük, szaporább a szívverésük és bizonyos agyhullámaik másak alvás közben. Az önálló betegségként előforduló inszomnia fő okai még nem teljesen tisztázottak.

Évente a felnőttek 30-40 százaléka él át inszomniás tüneteket, és 10-15 százalékuknál krónikus ez a betegség. A krónikus inszomnia a kor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő, és a hölgyeknél nagyobb arányban, mint a férfiaknál.
 
Szerző: Harmat László
pszichológus
SE Magatartástudományi Intézet


Az inszomnia következményei

Az inszomnia gyakran okoz olyan problémákat a nappalok során, mint az erős fáradtság, kimerültség, enerváltság, gyenge koncentrálóképesség, rossz hangulat, és ingerlékenység. Ezeknek az esetleges következményeknek köszönhetően a kezeletlen inszomniás betegeknek gyakran ugyanúgy megromlik az életminősége, mintha más orvosi problémájuk lenne.

Kiváltó okok:

Álmatlanságot tehát – a fent említetteket kiegészítve - gyakran okoznak a következő dolgok önmagukban, vagy együttes hatásként:

  • Másik betegség vagy tartósan rossz kedélyállapot. Az inszomnia egyik leggyakoribb okozója például a depresszió vagy az idegi rendellenességek. A neurológiai problémáknak, mint például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór gyakran velejárója, sőt egyik tünete az alvászavar. Az arthritis, az asztma vagy más olyan betegség is vezethet inszomniához, amelynek tünetei megnehezítik vagy megakadályozzák az elalvást vagy negatívan befolyásolják az alvás folyamatát.
  • Számos felírt gyógyszer és pult alól előkerült "orvosság", mint például a fájdalomcsillapítók, a szteroidok és a légzésjavítók is okozhatnak ilyen betegséget.
  • Az alvást befolyásoló tevékenységek, mint az alkohol-fogyasztás, az alvás előtti tornázás, az esti kávézás, tévénézés, olvasás vagy az éjszakai műszak miatt megváltozott megszokott alvási ritmusunk is előidézhetik az inszomniát.
  • Az alvási apnoé és a nyugtalan lábak szindrómája ugyancsak okozhatnak álmatlanságot.