A háziorvosi gyakorlatban a leggyakoribb alvással kapcsolatos panasz minden bizonnyal az ÁLMATLANSÁG (INSZOMNIA), hiszen a legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmad szenved álmatlanságban (bizonyos vizsgálatokban a népesség 65-66 %-át találták érintettnek). Az álmatlanság tünet. Lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot restorációjához. Az inszomnia az elalvási, és/vagy átalvási képesség zavara, amely legalább egy hónapig fenn áll, és napközbeni mentális deficit tünetekkel, stressz-szel és/vagy aluszékonysággal jár. Primer inszomniákról akkor beszélünk, ha az alvászavar nem függ össze más (szomatikus, belgyógyászati, pszichiátriai) betegséggel.   Mielőtt a leggyakoribb inszomnia típusokat egyenként áttekintenénk, összefoglaljuk az inszomniák kezelésével kapcsolatos általános alapelveket, hangsúlyozva, hogy ez nem jelenti azt, hogy nem kell törekedni az ok pontos kiderítésére, s az ennek megfelelő célzott terápia alkalmazására.